A nagy rövidlátásjárvány
Ez a cikk elsősorban arról fog szólni, hogy miért van manapság olyan sok rövidlátó, tehetünk-e az ellen, hogy a gyerekeink egyre nagyobb számban váljanak szemüvegessé, és ha igen, mit. De mielőtt erre rátérnénk, érdemes pár mondatban összefoglalni, mit is jelent élettanilag a rövidlátás. Sajnos ennek megértéséhez kell egy kis fizikai ismeret, de ígérem, egyszerű leszek.
Amit mindig is tudni akartál a felnőtt kancslságról
Idézzük magunk elé Bradley Cooper csibészes tekintetét, vagy Emma Stone szexi, táskás szemeit, aztán próbáljuk meg elképzelni a két ikont úgy, hogy nagy szöggel kancsalítanak. Bandzsítanak, ahogy a betegeim népnyelvi fordulattal a befelé térő kancsalságot szokták nekem elmagyarázni, illetve „a fülüket nézik”, ahogyan én szoktam a kifelé térő kancsalságot kicsit érzékletesebben leírni. Vajon ők azok lennének-e ma, akik, ha a meglévő tehetségük mellett egy kis kancsalsággal lennének kénytelenek nekifutni a karrierépítésnek?
A koponyám körül
Így hidegfront idején, amikor apró villámok cikáznak át az agyamon, nagy átéléssel tudok a fejfájások és a szemfájdalom kapcsolatáról írni. Patrícia vagyok, huszonkét éve gyakorló orvos és hipochonder.
A nagy rövidlátásjárvány
Ez a cikk elsősorban arról fog szólni, hogy miért van manapság olyan sok rövidlátó, tehetünk-e az ellen, hogy a gyerekeink egyre nagyobb számban váljanak szemüvegessé, és ha igen, mit. De mielőtt erre rátérnénk, érdemes pár mondatban összefoglalni, mit is jelent élettanilag a rövidlátás. Sajnos ennek megértéséhez kell egy kis fizikai ismeret, de ígérem, egyszerű leszek.
Dr. Domsa Patrícia írása
A rövidlátó szem
A rövidlátás megjelenése és kóreredete
Az előzőekben említett magas gyakoriságok mellett nem meglepő, hogy a rövidlátók gondozása, az állapot szövődményeinek gyógyítása rendkívül nagy összegbe kerül. Az Amerikai Egyesült Államokban évente a szembetegségek kezelésére elköltött 139 milliárd dollárból 16 milliárd csak a rövidlátás korrekcióját fedezi. Szemüvegkeretek és szemüveglencsék, kontaktlencsék és ápoló folyadékok, lézerkészülékek, műlencsék, üvegtesti és ideghártyaműtétek méregdrága kellékei: elképesztő anyagi ráfordítás! Az ideghártya-leválás éves incidenciája 0,015% azok között, akiknek a szemüveg-dioptriája -4.75 alatt marad, ellenben 3,2% a -6.0 dioptria feletti rövidlátóknál.
A kóreredetről sok mindent tudunk. Tudjuk például, hogy a rövidlátásra való hajlam öröklődik. Egyes becslések szerint 70%-ban genetikai tényezők felelősek azért, hogy valaki rövidlátóvá válik-e. De az öröklésmenet távolról sem olyan egyszerű, mint Mendel borsónövényeié. Mint oly sok tulajdonság, a rövidlátás is multigénes öröklésmenetet mutat: apa is hoz kis génszakaszokat, anya is, és ebből a genetikai felhőből rászitál valami a kisdedre. Nagyon izgalmas, de meglehetősen kellemetlen, amikor a szülők aggódó kérdéseire konkrétan kellene válaszolni.
Szülő: Én és a feleségem is rövidlátók vagyunk, Zétike is rövidlátó lesz?
Én: Elég valószínű.
Szülő: Az én szemüvegem -2.0-es, a feleségemé -4.0-es, Zétikéé vajon milyen lesz?
Én: Passz.
Szülő: Az öcsémnek csak -1.0-es a szemüvege, a felesége pedig nem visel szemüveget. A kisbabájuk, Csongika vajon rövidlátó lesz?
Én: Passz.
De egyáltalán: miért probléma az, ha valaki rövidlátó? Elsősorban azért, mert az emberi szemnek nincs készüléke arra, hogy a rövidlátást maga korrigálja. Nem tudjuk „lealkalmazkodni”, épp ezért a rövidlátó páciens a szemüvege, kontaktlencséje nélkül meglehetősen kiszolgáltatott. Aztán azért, mert a rövidlátó szemek sérülékenyebbek. Mondom úgy, ahogyan naponta többször, a rövidlátóvá váló gyerekeim szüleinek: képzeljünk el egy lufit. Ha túlfújjuk, az anyaga elvékonyodik, könnyebben kipukkad. A szemgolyó szövetei a hossztengelyben való növekedés során szintén elvékonyodnak, sérülékenyebbé válnak. Statisztikával illusztrálva, ha a beteg rövidlátását sikerül -1.0 dioptria környékén stabilizálni a -3.0 helyett, a sárgafoltsorvadás kockázata 4x, a retinaleválásé 3x kisebb marad.
A rövidlátás megelőzése és kezelése
A megelőzéssel kapcsolatban egyetlen dolgot érdemes ismeretterjesztő írásban kiemelni: gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy a szabadban töltött idő segít megelőzni az óvodás és kisiskolás populációban a rövidlátást. És úgy tűnik, elsősorban nem a fizikai aktivitás, hanem a napfény, a nagyobb fényerősség, az UV-sugárzás, a több D-vitamin, illetve a 360-400 nm közötti, ibolyaszínű fény jótékony hatású. Hoppá! Éppen sikerült a kereskedelemnek meggyőznie a szülőket arról, hogy a gyerek halálos veszélyben forog, ha 50+ faktoros naptej, napsapka ÉS hegymászó-napszemüveg nélkül közelíti meg a 150 méterre lévő főtt kukoricást, és most kiderül, hogy mégis süttetnie kellene a hasát egy kicsit a napon…
Ha már rövidlátóvá vált egy gyermek, az első, legegyszerűbb és tudományosan is támogatott teendő: kiadni neki a megfelelő szemüveget. A megfelelőthangsúlyozni kell, mert még mindig „divat” gyengébbet adni, mint a teljes, 100%-os látásélességet biztosító dioptriaérték. Pedig a gyerek az alulfogalmazott szemüveg mellett sem fogja „jobban tornáztatni” a szemét – mint az előzőekben írtam, az emberi szem képtelen alkalmazkodni a rövidlátáshoz. Nem attól nő évről évre a kiskamaszok dioptriahibája, hogy megkapják a teljes dioptriaigényüket, hanem genetikai és környezeti tényezők összhatásaként. És valóban vannak arra bizonyítékok, hogy a gyenge szemüveg még tovább ront a helyzeten.
Mindenképpen meg kell említenünk az éjszakai kontaktlencse-viselést (orthokeratológia). Ebben az esetben a páciens éjszaka visel félkemény lencsét, amely a csukott szemhéj alatt a szaruhártyát úgy deformálja (laposítja), hogy napközben a szemüvege nélkül is jól lát. Emellett vannak bizonyítékok arra, hogy nem eléggé ismert mechanizmussal, de az orthokeratológia a rövidlátás előrehaladását is mérsékli. Ez a módszer csak -6.0 dioptria alatt használható.
Szemüveglencsékből és lágy kontaktlencsékből is fejlesztenek olyan innovatív típusokat, amelyek különlegesen kialakított, a centrumnál gyengébb dioptriájú széli része jótékony lehet a rövidlátás mérséklésében.
És végül, de egyáltalán nem utolsósorban, szót kell ejtenünk az atropin-cseppentésről, mint az egyetlen, hatékonynak tűnő gyógyszeres kezelésről. Az atropin az Atropa belladonna (maszlagos nadragulya) nevű növény alkaloidja. Szerteágazó biológiai hatásai vannak, lehet vele szívfrekvenciát növelni, simaizomgörcsöket oldani, pupillát tágítani, és ‒ nem teljesen tisztázott módon, ám bizonyítottan ‒ lassítja a rövidlátás előrehaladását is. Ne nagy léptékben gondolkodjunk! Az atropin-cseppentés mellett sem áll le a rövidlátás fokozódása, néhány tized dioptriával lesz csak kevesebb a következő kontrollnál mért érték, de természetesen ez is sokat számít. Az atropinterápia több országban már legális és bevett kezelés, de sok helyen még egyáltalában nem az. Vannak, akik ódzkodnak ennek az erős idegrendszeri hatásokkal bíró szernek gyerekeknél való hosszas alkalmazásától. Magyarországon most kezdődik majd egy nagy klinikai vizsgálat, amelynek az a célja, hogy kedvező eredmények esetén itthon is elérhetővé váljon ez a kezelési stratégia.
Mit tegyünk, és mit ne tegyünk
Annak ellenére, hogy mennyire intenzíven kutatott terület a rövidlátás, a szülők számára csak pár józan tanácsot lehet megfogalmazni.
Ha mi magunk is rövidlátók vagyunk, elsősorban számítsunk arra, hogy a gyermekeink is lehetnek azok. Figyeljük őket, teszteljük le otthon a távollátásukat, és vigyük őket gyermekszemészeti szűrésre.
Küldjük ki a gyerekeket a verőfénybe. Csak vámpírcsaládok apróságainál kerülendő ez, de náluk a kutatási eredmények amúgy is csalhatnak.
Figyeljünk oda, hogy a rövidlátó gyermeknek mindig pontosan felírt szemüvege legyen. Sem a gyenge, sem a túl erős szemüveg nem tesz jót. Ne féljünk adott esetben kipróbálni az orthokeratológiát vagy a nappali kontaktlencse-illesztést, különösen, ha a gyermek kezelőorvosa is ajánlja.
Járjunk nyitott szemmel, hiszen a rövidlátás járványokat utánzó terjedése miatt a lencsegyártó és a gyógyszercégek fejlesztései új lencsetípusokat és az atropinnál jobban használható, speciális molekulákat fognak majd eredményezni.
Amit mindig is tudni akartál a felnőtt kancsalságról…
Idézzük magunk elé Bradley Cooper csibészes tekintetét, vagy Emma Stone szexi, táskás szemeit, aztán próbáljuk meg elképzelni a két ikont úgy, hogy nagy szöggel kancsalítanak. Bandzsítanak, ahogy a betegeim népnyelvi fordulattal a befelé térő kancsalságot szokták nekem elmagyarázni, illetve „a fülüket nézik”, ahogyan én szoktam a kifelé térő kancsalságot kicsit érzékletesebben leírni. Vajon ők azok lennének-e ma, akik, ha a meglévő tehetségük mellett egy kis kancsalsággal lennének kénytelenek nekifutni a karrierépítésnek?
Dr. Domsa Patrícia írása
A kancsalsággal foglalkozó tudományág neve strabológia, magyarul kancsalászat. A kancsalászok a gyermekszemészek köréből kerülnek ki. Ők azok, akik a kancsal gyerekeken túl nagy számban látnak el bénulásos, traumás, illetve többszöri műtétek után hátramaradt kancsalsággal küzdő felnőtt betegeket is.
Furcsa jelenetek játszódnak le olykor a gyermekszemész színesre festett rendelőjében. A gyermekszemész ugyanis a felnőtt páciensét alacsony székre ülteti, orrára kicsiny keretet biggyeszt, rámutat egy élénk rózsaszín mackóra, majd komoly arccal arra kéri betegét, nézze mereven a medvét, amíg ő pontosan kiméri a kancsalság szögét…Jó, ez természetesen nincs így, az UB4 próbakeret mindenkire passzol, az ember lánya inkább neves belsőépítészre bízza a dizájnt, Bánkuti- és Suzanne Szasz-képekkel veszi körül magát, és, kifejezetten felnőtt betegei kedvéért, icipici hollót szerez be a Tower Bridge múzeumboltjából. Azt mindenesetre le kell szögeznünk, annak, aki felnőttként kancsalsággal küzd – okozzon az bár kettőslátást vagy önértékelési problémát –, gyermekszemész-strabológusnál a helye.
A kancsalászat úgynevezett szubspecialitás. Egy eleve speciális szemészeti részterület, a gyermekszemészet kisebb leágazása. Kevesen művelik, viszonylag népszerűtlen szakterület Magyarországon kívül is. Talán azért, mert kicsi a technológiaigénye (értsd: nem kellenek eszméletlenül jól kinéző, érintőképernyős gépek a helyes diagnózishoz), és nem eléggé heroikus. A strabológus nem szemmegnyitó műtétet végez, a szem felszínén, a külső szemizmokon dolgozik, azok húzásirányát, erejét változtatja meg. Felemelő, „Doktornő, újra látok!”, örömujjongásra ne számítsunk, a műtét a látásélességen nem javít. De ha jól dolgoztunk, elhangozhat a „Doktornő, újra EGYET látok!” mondat, hiszen a kettőslátó beteg kezelésének elsődleges célja a kétszemes együttlátás helyreállítása, ami vizuális felfogásunk és idegrendszerünk teljesítőképessége szempontjából rendkívül fontos. És igen, a kancsalász munkájának sokszor egyedüli elvárt eredménye a beteg kozmetikai rehabilitációja, és az a tény, hogy a felnőtteken végzett műtétek nagy százalékának célja „csak” az arc harmóniájának visszaállítása, végképp gyanússá teszi az egész szakterületet… Itt vissza is kanyarodtunk: gondoljunk vonzódásaink természete szerint Bradleyre vagy Emmára, és fogadjuk el, hogy békeidőben a rehabilitációs sebészetnek is magas a helyiértéke.
A felnőtt kancsalság típusai
Egyszerűen szoktam elmagyarázni a pácienseknek a rejtett és a manifeszt (nyilvánvaló) kancsalság közötti különbséget. Manifeszt kancsal az, aki bejön a rendelőmbe, és a félreértések elkerülése végett rám kancsalít. Rejtett kancsal az, akiről az első pillanatban nem tudom eldönteni, miért keresett fel, de bizonyos tesztekkel ki tudom provokálni a kancsalságát. A való világban nem kellenek „bizonyos tesztek”. Elég, ha benyaltunk valamit és megy fel a lázunk, vagy 11 órát dolgoztunk, és arra értünk haza, hogy a macska sántít, de senkinek nem jutott eszébe levinni az állatorvoshoz, vagy egész délután önfeledten rúgtuk a bőrt a haverokkal, vagy véletlenül kértünk még egy Jägert az utolsó után. Bármi, ami kibillenti a pácienst fizikai vagy mentális egyensúlyából, megbontja az idegrendszer szokásos működését, dekompenzálja a rejtett kancsalságot, olvasási nehézséget, migrénes fejfájást, ólmos fáradtságot, ingerlékenységet okoz. A panaszokért tulajdonképpen az alig észlelhető kettőslátás felelős. Amennyiben a két kép csak kicsit tér el egymástól, a beteg nem éli meg kettősképként a szellemképet, nehezen tudja szavakba önteni, csak azt érzi, valamit tennie kell ez ellen az állapot ellen, mert mindjárt megbolondul!
Azokból a páciensekből, akiknél a fenti állapot állandósul lesznek a manifeszt kettőslátók. Kettőslátással érkezhet koponyaműtéten vagy stroke-on átesett páciens is. Sokszor úgynevezett micro stoke van a kórtörténetben, ami az MRI felvételen sem látszik, és egyetlen maradványtünete a kettőslátás. Lehet a kóreredet koponyatrauma, boksz, autóbaleset, vakmerő alfa hímek rémületes motorbalesetei…
Speciális esete a kettőslátásnak a felső ferde szemizom bénulása, amelynek felnőttkori típusában a beteg nem a kettőslátásra, hanem az azt kompenzáló, idővel egyre kifejezettebb ferde fejtartásra lesz figyelmes. Környezete észleli vagy fotókon látja viszont, hogy mint egy érdeklődő foxterrier, egyik vállára billenti a fejét. Ez a típus még mindig nagyon aluldiagnosztizált, évekig bolyonghat a beteg masszőrtől reumatológusig a kóros fejtartás miatt.
Önmagában az, hogy a beteg kettőslátással érkezik, nem mond sokat arról, kezelése egyszerű vagy bonyolult lesz-e, elegendő lesz egy prizmás szemüveg, vagy több szemizmot érintő, állítható varratos műtét lesz-e a megoldás. Egy dolog biztos, a kettőslátás olyan az emberi idegrendszernek, mint amikor a telefonunkon kicsit lekönyököl az oprendszer. Épp csak annyira, hogy megy a vas, de cikk közben lefagy a HVG, random tünedeznek el a friss névjegyeink, és lepörköli a fülünket a zakatoló akku. A kettőslátást kezelni kell, mert tönkreteheti a beteg munkaképességét és mentális egészségét.
A felnőtt kancsalok harmadik, nagy csoportját azok alkotják, akik gyerekkoruktól kancsalok, nem kerültek kezelésre, vagy kezelték őket ugyan, esetleg műtéteken is átestek, akár évtizedekig megfelelő volt a státuszuk, de a kancsalság visszatért. „Kedvencem” a pórul járt huszonéves, akit gondos szülei gyerekkorában rendszeresen járattak gyermekszemészeti felülvizsgálatokra. Szemüvegét hűségesen viselte, ízekre tapaszolták, ennek ellenére kancsalít. Mindig azt mondták, majd ha nagyobb lesz, meg lehet operálni. Nagykorúvá válva azután, érdeklődő kérdésére, hogy elég nagy-e már, azt a választ kapja, sajnos felnőtteken már nem lehet kancsalságellenes műtétet végezni… A tökéletes 22-es csapdája. Jó hírem van számára: nincs akadálya a kozmetikai célú beavatkozásnak.
Kihívás a már többször operált, újra kancsallá váló betegek rehabilitációja. Tény, hogy a leggondosabb tervezés mellett sincs élethossziglan garancia a gyermekkorban végzett műtétek eredményére. Ennek élettani okai vannak, és illik rá figyelmeztetni a szülőket. Az is tény azonban, hogy Magyarországon a strabológia némiképp egyenetlenül fejlődött az utóbbi évtizedekben. Vasfüggöny, idegennyelv-ismeret hiánya, alacsony szakmai presztízs, az okok szerteágazóak. Üres zárójelentések – a beteg ma nálunk járt és mi operáltunk rajta valamit… pont –, szakkönyvekben nem szereplő, egy-egy sebész kézjegyének tekinthető, kiegyensúlyozatlan műtéti technikák, és sunyi kötőhártyahegek erdejében vágja magát előre az ember lánya, szó szerint, apró ollójával. De ez is a szakma szépsége, kiaknázni a megszerzett tudás legjavát, és megoldani egy-egy konkrét, előre alig kiszámítható esetet.
Mit tegyünk tehát, ha felnőttek és kancsalok vagyunk?
Ha gyerekként is kancsalítottunk, hívjuk fel édesanyánkat, és kérjük meg, első kiscipőnk alól ássa elő a gyerekkori kezelőlapjainkat. Valamint szedje össze az összes botrányos családi felvételt, mert kezelőorvosunk hálás lesz minden információmorzsáért a kórtörténetünkből.
Ha kettőslátásunk van, mert stroke-on, pajzsmirigygyulladáson estünk át, túléltünk egy karambolt, vagy mostanában folyton kettőt látunk a második felvonásra a színészekből, ne törődjünk bele, hogy ez már így lesz örökké. Én csak tudom, 21 éve azért kezdett érdekelni ez a szakterület, mert egyszerűen nem akartam elfogadni, hogy a kettőslátás gyógymódja az, hogy élethossziglan takarjuk a beteg egyik szemét.
Ne hagyjuk magunkat, ha rövid konzultáció után a „szép maga így is”, „de hát olyan csinos felesége van”, „ebben a korban már mit akar?”, mondatok valamelyikével próbálnak leszerelni. Az élet elsősorban a rendelőn kívül zajlik. Egy sikeres kancsalságellenes műtét után a beteg újraismerkedik, és végre megbarátkozik addig valamiképp idegen arcával, a személyiség kibomlik, új párkapcsolat, jobb munkahely lehet a beavatkozás kellemes mellékhatása, úgyhogy jusson eszünkbe Bradley és Emma, álljunk odébb, és keressünk egy specialistát!
Végül, de nem utolsó sorban, higgyük el, hogy állapotunk valószínűleg kezelhető!A kancsalságból adódó migrén, ingerlékenység, krónikus fáradtság, kettőslátás, önértékelési zavar nem sorstragédia, és kezelése nem varázslás, hanem ugyanolyan logikus orvosi feladat, mint beállítani a vérnyomást vagy kivenni egy rendetlenkedő epehólyagot.
A koponyám körül
Így hidegfront idején, amikor apró villámok cikáznak át az agyamon, nagy átéléssel tudok a fejfájások és a szemfájdalom kapcsolatáról írni. Patrícia vagyok, huszonkét éve gyakorló orvos és hipochonder.
Dr. Domsa Patrícia írása
A koponyaűri nyomásfokozódás által okozott fejfájás akármilyen lehet, a leggyakoribb szemészeti eredetű fejfájások viszont általában fáradásos jellegűek. Megfelelő szemüveg híján a páciens hunyorog, homlokát ráncolja, a szem körüli izmok túldolgoznak, elfáradnak, délutánra az izmok tónuszavara miatt fejfájás alakul ki.
Ha a páciensnek rejtett kancsalsága van, a külső szemizmok aktív munkájával a nap nagy részében egybe olvasztja a két szembe érkező képet, de idővel finom szellemkép vagy akár jól látható kettőskép jelenik meg, és az idegrendszer mérgezéshez, utazási betegséghez hasonló állapotba kerül: fejfájás, bizonytalanság jellegű szédülés, ingerültség, hányinger léphet fel. Előfordul, hogy évekig nem derül ki, a krónikus fáradtság, túlzott impulzivitás, makacsul visszatérő, délutáni fejfájások hátterében „szétcsúszó” rejtett kancsalság áll.
Szerencsére ritka kórkép a zöldhályog (glaukóma) egyik típusa, az úgynevezett akut zárt zugú glaukóma. A szemben termelődő folyadék ilyenkor az elvezető rendszer heveny elzáródása folytán nem tud távozni, felgyülemlik, extrém magas szemnyomást, és nagyon erős szem- és fejfájást okoz. A beteg szeme piros, mintha kötőhártya gyulladása lenne, de a kötőhártya gyulladástól eltérően látása kifejezetten leromlik, és enyhe kellemetlenség helyett „megsemmisítő jellegű” fájdalmat él meg, nyög, fejét fogja, segítségért könyörög. Bár ez az állapot valóban ritkán fordul elő, ha mégis előáll, súlyos és maradandó látásromlást okoz, úgyhogy raktározzuk el magunkban ezt a képet!
Jellegzetes, fényre jelentkező fájdalmat okozhat a szivárványhártya gyulladása. A beteg félhomályban nem panaszos, de ha villanyt gyújt, vagy reggel kilép a verőfénybe, éles, „késszúrásszerű” fájdalmat tapasztal, amit a pupilla beszűkülése, a gyulladt szivárványhártya hirtelen izommunkája okoz. Ebben az esetben a kezelés része pupillatágító csepp alkalmazása is, amely nyugalomba helyezve a szivárványhártyát fájdalomcsillapító hatású.
A szem mozgatására jelentkező fájdalmat okoz a látóideg szem mögötti részének gyulladása. A fájdalom megjelenése után 1-2 nappal látásromlás is jelentkezik. Hasonló, de teljesen ártalmatlan szem mögötti fájdalommal járhat az influenza, ezt nem követi látásromlás, és pár nap múlva, ahogy jött, úgy múlik el.
A korrigálatlan dioptria hibákat és a rejtett kancsalságat leszámítva, az eddig említett betegségek ijesztőek, ellenben ritkák. Általában más tünet is csatlakozik, és egy embernek – pláne egyszerre – nem is lehet mindegyik. „A gyakori betegségek gyakoriak, a ritkák pedig ritkák.” Ez az orvostudomány egyik megnagyobb bölcsessége! És ezt a mantrát most tulajdonképpen magamnak írom, mert nekem átlag negyedévente van agydaganatom. Szerencsére mindig akad egy mentálisan tőkesúlyos kolléga, aki elnéző mosollyal megvizsgál, megveregeti a vállamat, „Nem, most sem…” – mondja, és akkor elmúlik…
És végül, de nem utolsó sorban, következzen a Fejfájások Királynője, a lesötétített hálószobák Démonája, a vibráló személyiség, a művésznő, aki ha színre lép, mindent elhomályosít: Migraine Ophthalmique!
A migrén rohamokban jelentkező, erős, féloldali fejfájás, amit a kemény agyhártyában fellépő érszűkület, majd értágulat okoz. Az érszűkület fázisában hangulatváltozás, ásítási kényszer, esetleg végtag zsibbadás, látási szenzációk jelentkezhetnek. Szikralátás, színes villámok, átmeneti látótér kiesés. Az értágulat fázisában aztán jön a lüktető, „kalapáló”, szinte elviselhetetlen fejfájás. Mivel a kemény agyhártya egészen a szemgolyóig követi a látóideget – ahogyan erről fentebb már szó volt –, nem csak az aurában gyakoriak a vizuális tünetek, de a beteg a fájdalmat is lokalizálhatja egyértelműen a szemére. Zavarja a fény, „KI.FOG.ESNI.A.SZEMEM” bizonygatja, masszírozza a szemöldökívet. Ahhoz képest, hogy a betegség gyakorisága a teljes populációra vetítve 8-12%, a 20-50 év közötti nők között pedig eléri a 20-25%-ot is, okairól keveset tudunk. A rohamot provokálhatják hormonális változások, stressz, zajok, élelmiszerek – például a csokoládé, érlelt sajtok, vörösbor. Uraim! Ameddig a kórtörténet ilyen tekintetben tisztázatlan, sorsdöntő pillanatban száraz pezsgőt és epret javasolnék, elejét véve a csalódásoknak!
A migrén mindent utánozhat – lehet a beteg épp annyira elesett, mint akut glaukómás rohamban -, a migrént sok minden provokálhatja – lehet a betegnek évek óta visszatérő migrénje kezeletlen rejtett kancsalsága miatt -, és mindent minősíthetnek „á-csak-migrén”-nek körültekintő vizsgálat nélkül.
A férjem szerint én túlképzett vagyok egy náthához is, és lássuk be, a fejfájás túlnyomórészt ártalmatlan, mindennapos panasz. A szemfájdalom viszont már jóval ritkább, a szokatlan fejfájásokra, a szem- és fejfájás együttes jelentkezésére pedig már valóban érdemes odafigyelni.
